This page contains a Flash digital edition of a book.
Vásárhelyi Látóhatár


(6. kép), és 1913-tól a Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet (7. kép és 1. ábra) tanulója.13 Brassói és sepsiszentgyörgyi éveinek köszönheti, többek között, a német nyelv elsa- játítását. Az asyliumi állapotoknak 1916. augusztus 28-án hajnalban vége szakad, a román csapatok a had- üzenetet követő napon bevonulnak Sepsiszentgyörgyre.14 A menekülésre kényszerült intézetet Debrecen fogadja be, így a leendő tanítónők a 1916/1917. tanévet a kálvinista Rómában fejezik be, és 1917-ben ve- szik kézbe diplomájukat.15 Persze Brassót sem kerüli el a fátum (8. és 9. kép). Már csak néhány háborús év van hátra Magyarország imminuciójáig (Versailles, 1920. június 4.). Az első világháború a magyar békedelegáció által aláírt trianoni "békeszerződéssel" zárul. Néhány hó-


nappal a „békeszerződés” aláírása után (szept. 26.) gróf Teleki Pál kormánya elfogadtatja, az 1920. évi XXV. tc.-t, a felsőoktatásba bekerülő nemzetiségiek számát szabályozó „numerus clausus”-t, amelyet feltehető- en a polgári demokratikus forradalomra és a Tanácsköztársaságra való reminiszcencia generált. Hajós Erzsébetnek a korlátozások ellenére sikerül Szegeden megkezdeni egyetemi tanulmányait a Ko-


lozsvárról Szegedre átmentett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, amely kapuját Szegeden Horthy Miklós kormányzó16 1921. október 9-én nyitja meg. Az első félévben a medikushallgatók 40%-át a Romániához csatolt területről érkezők tették ki, és a Mózes hitvallásúak aránya elérte a 36%-ot. Az utóbbi- ak aránya a diploma átvételekor (1925) megközelítette a „numerus clausus”-szal előírt 6%-ot. (202 kezdő és 37 végző). Az Orvostudományi Karra felvételizettek között a nők aránya mintegy 14% volt.17 Hajós Erzsébet átvészeli a lemorzsolással járó tortúrát, és sikeresen végez az Orvostudományi Karon


(10. kép), ahol Dr. Csengery János rektor, Veress Elemér dékán és Dr. Issekucz Béla jegyző jelenlétében, 1925-ben kapja kézhez diplomáját.18 (28 év telt el Hugonnai Vilma grófnő budapesti doktorráavatása óta!) Húga Párizsban kezd új életet (11. kép). 1927-ben kerül Mindszentre, ahol a Stefánia Csecsemővédő Intézet védőintézeti orvosi állását tölti be


(12. kép19), ügyvezető igazgatója pedig Dr. Finta Dezső.20 Később Dr. Korom Ernővel, a község fogorvosa is.21 Sikeresen beilleszkedik a település életébe, ahol szívvel-lélekkel végzi áldozatos munkáját, és ahol ba- rátaitól elnyeri a „Doki” becenevet. Úgy tűnik, hogy a partiumi, érmelléki születésű hölgy véglegesen gyö- keret ereszt a Tisza mindszenti partján. Hét évi mindszenti tartózkodás után házasságot köt22 Kosóczky Jó- zsef elegei iskolában dolgozó tanítóval23 (13. kép), és 1936-ra felépül Rimár István budapesti építész ter- vezte24 93 m²-es, várós, rendelős és pincés összkomfortos házuk az Óvoda utca 21. (?) alatt (14. és 15. kép). 25 (Bozóki Margit 1996-os munkájában Óvoda utca helyett Óvoda köz szerepel. Az utca ma József At- tila nevét viseli, s ennek megfelelően a ház mai címe: József Attila u. 4.) Házasságkötésük évében rendezi meg Székely István „Ida regénye” című filmjét, Ágai Irén és Jávor Pál


főszereplésével. A film Fényes Szabolcs – Mihály István fülbemászó betétdalát ([…] Oda vagyok magáért, a fekete hajáért/ egyetlenegy szaváért, mosolyáért./ Oda vagyok egészen a szívembe bevésem./ Hallgassa meg, ha kérem a kérésem./Szeretném ha szeretne, rám nevetne!/ Nem kívánom sokáig, csak örökre! […]) egy intim pillanatban bizonyosan együtt dúdolta a fiatal házaspár. Szabad idejüket barátok között töltik. Szellemépítő beszélgetéseket folytatnak kertjükben (16. kép), a ví-


kendházuk előtti Tisza-part homokján, nyárak és fűzek enyhet adó árnyékában; néha pedig vízre kelnek a K. Y. jelzésű csónakkal, vagy a Kristály lemezjátszón Kristály és Radiola lemezeket hallgatnak, netán mezít- láb táncoltak a homokos parton. 26, 27 Az orvosnőt időnkét meglátogatja György bátyja, és ilyenkor elma- radhatatlan téma a gyermekkori erdélyi élmények felidézése (17. a. és b. kép). A parlament politikai kéményén vitéz ómoraviczai Imrédy Béla és széki gróf Teleki Pál miniszterelnök-


sége alatt sötét, kormos füstfelhők (1938.XV. tc. és 1939. IV. tc.) szállnak fel, amelynek hatására „Doki”-t 1941-ben elbocsátják a gyermek- és csecsemővédelmi szolgálatból, mert …» a zsidóság anyagi és hatalmi pozíciójának a megerősítésén dolgozik, és így a magyarság életterére feltétlen káros hatású… közéleti meg- bízása.« 28 Közel egy évtizeddel édesapja elvesztését követően29, újabb csapás éri. Békésen élő édesany- ját Auschwitzba deportálják, ahol a „pallida mors” vár rá (1944. 06. 25.). 30 1944. október 8-án a II. Ukrán Hadsereg 243. lövész hadosztálya és az 1. román hadsereg 7. hadtest 19.


gyalogos hadosztálya hídfőállást épít ki Mindszenten, a Tisza jobb partján a nagyrév körül a német–magyar csapatok ellenállása ellenére.31 A Tisza körüli harcok jó hétig tartanak.


13


Page 1  |  Page 2  |  Page 3  |  Page 4  |  Page 5  |  Page 6  |  Page 7  |  Page 8  |  Page 9  |  Page 10  |  Page 11  |  Page 12  |  Page 13  |  Page 14  |  Page 15  |  Page 16  |  Page 17  |  Page 18  |  Page 19  |  Page 20  |  Page 21  |  Page 22  |  Page 23  |  Page 24  |  Page 25  |  Page 26  |  Page 27  |  Page 28  |  Page 29  |  Page 30  |  Page 31  |  Page 32  |  Page 33  |  Page 34  |  Page 35  |  Page 36  |  Page 37  |  Page 38  |  Page 39  |  Page 40  |  Page 41  |  Page 42  |  Page 43  |  Page 44  |  Page 45  |  Page 46  |  Page 47  |  Page 48  |  Page 49  |  Page 50  |  Page 51  |  Page 52  |  Page 53  |  Page 54  |  Page 55  |  Page 56  |  Page 57  |  Page 58  |  Page 59  |  Page 60  |  Page 61  |  Page 62  |  Page 63  |  Page 64  |  Page 65  |  Page 66