This page contains a Flash digital edition of a book.
Vásárhelyi Látóhatár


Pilinszky így emlékezett vásárhelyi napjaira 1976-ban: „Sok mindenen vitatkoztunk. De egyek voltunk, hasonlóak, s jeltelenül, szemérmesen, apa-fiú módjára azonosak. Magánéletről sose beszélgettem vele… Emlékszem, már első nap ki akart vinni a strandra. De én anélkül hogy meg mertem volna mondani az iga- zi okát, hevesen ellenálltam. Nem, nem szeretek strandra járni – holott egyedül negyvennyolc kilóm za- vart volna a nyilvánosság előtt… Beadott hát a helyi költőkhöz. (Nyilván Galyasi Miklóssal (1903–1974) és Pákozdy Ferenccel (1904–1970) ismerkedett meg ekkor Pilinszky.) Az ötödik csésze feketekávénál tartot- tunk, amikor kopogott szatyorral a kezében. ’János, a strand előtt még ki kell mennem a piacra. Itt a kulcs, ha elfáradnál.’ Mikor elment, mindenki finoman nevetett. Ez a Laci, hajtogatták, olyan mint egy nő. Ebéd- re korsó sört hozatott, s még meg is sétáltatott a rekkenő hőségben, gondolván, hogy fölerősít vele. Lán- golt a nap.”


Németh László – noha a Pilinszky meghívása mögötti tervei nem váltak valóra – úgy érezte kellemesen


teltek János napjai. „Délután áthozta a kis dohánydobozát [a Bercsényi utcai Kristó-házba], odaültünk a ve- randa alá a kertre néző padra (néha Kristóné is odaszegődött), s a frissen öntözött alkonyodó kertben va- csorányi megszakítással késő éjjelig beszélgettünk. János nagyon szeretett trécselni, egy kicsit még plety- kálni is…, de ha művekről kellett véleményt mondani, vagy épp a köztünk levő fő eltérésre s tán épp ezért összekötő témára, a vallásos érzés természetére tért a szó… a társalgásban óvatosabb és felelősebb cso- mósodások támadtak.” Pilinszky mélyen hívő katolikus volt, Németh László hite lelki parancs, egy magasz- tos erkölcs. [„Az én vezérem bensőmből vezérel.” József Attila]


„János elment anélkül, hogy gondolataim örökösévé tehettem volna” – szögezte le később rezignáltan


az író. Ha Németh László várakozása nem is úgy teljesült, ahogy várta (hisz mindkettejük viselte saját „nyűgét


s nyilát”), ha nem is alakult ki klasszikus barátság közöttük – Vásárhelyen mégis közelebb kerültek egymás- hoz. Az író már az előző évben, 1949. december 29-i levelében így próbálta vigasztalni Pilinszkyt: „Mindig úgy néztelek, mint aki a magam biológiai szubsztrátumát – még kényesebb, tehát még finomabb és még több szenvedéssel járó alakban hordozza… A rákövesedett szemérem – az én ifjúságomnak is problémá- ja volt… ez a kéreg végeredményben nem ideg vagy belgyógyászati eset; ez más voltunk lecsapódása raj- tunk – természetes reakció, mellyel a világtól elkülönülünk.”


Bizonyítéka annak, hogy szerették egymást, az az 1952-ben keletkezett híres négysoros vers is, melyet


Pilinszky Harmadnapon című kötetében Németh Lászlónak ajánlott, s melyben saját transzcendens hitét sugározza nem hétköznapi vigaszként Németh László felé.


„Ama kései, tékozló remény, az utolsó, már nem a földet lakja, mint viharokra emelt nyárderű, felköltözik a halálos magasba.”


Felhasznált irodalom:


Németh László: Vásárhelyi évek = N. L. Munkái. Homályból Homályba I. Magam helyett, 168-169. p. Németh László és Pilinszky János levelezéséből= Holmi, 1997. 4. sz. (Közreadta Domokos Mátyás) Czeizel Endre: Pilinszky János családfájának értékelése = Kortárs, 2000. 5.sz. 85-97.p. Pilinszky János: Vázlat Németh Lászlóról = Vigilia, 2003. 11. sz. 848-849. p.


7


Page 1  |  Page 2  |  Page 3  |  Page 4  |  Page 5  |  Page 6  |  Page 7  |  Page 8  |  Page 9  |  Page 10  |  Page 11  |  Page 12  |  Page 13  |  Page 14  |  Page 15  |  Page 16  |  Page 17  |  Page 18  |  Page 19  |  Page 20  |  Page 21  |  Page 22  |  Page 23  |  Page 24  |  Page 25  |  Page 26  |  Page 27  |  Page 28  |  Page 29  |  Page 30  |  Page 31  |  Page 32  |  Page 33  |  Page 34  |  Page 35  |  Page 36  |  Page 37  |  Page 38  |  Page 39  |  Page 40  |  Page 41  |  Page 42  |  Page 43  |  Page 44  |  Page 45  |  Page 46  |  Page 47  |  Page 48  |  Page 49  |  Page 50  |  Page 51  |  Page 52  |  Page 53  |  Page 54  |  Page 55  |  Page 56  |  Page 57  |  Page 58  |  Page 59  |  Page 60  |  Page 61  |  Page 62  |  Page 63  |  Page 64  |  Page 65  |  Page 66  |  Page 67  |  Page 68  |  Page 69  |  Page 70  |  Page 71  |  Page 72  |  Page 73  |  Page 74  |  Page 75  |  Page 76  |  Page 77  |  Page 78  |  Page 79  |  Page 80  |  Page 81  |  Page 82  |  Page 83  |  Page 84  |  Page 85  |  Page 86  |  Page 87  |  Page 88  |  Page 89  |  Page 90  |  Page 91  |  Page 92