This page contains a Flash digital edition of a book.
Vásárhelyi Látóhatár „ A hozzáértés hiányát nem pótolja a jóindulat hiánya”. A kiváló és nagy művelt-


ségű művésznek nem kellett erőszakot tennie természetén, hogy a csodával hatá- ros módon átvészelt háború után vállalt vezetői munkájában mindvégig szem előtt tartsa ezt az alighanem önmaga által önmagának megfogalmazott igazságot. Aba Novák Judit 1973-ban megjelent kismonográfiájában minden bizonnyal pontosan fogalmaz. Idézem: „Redő emberi jellemvonásai közül talán a puritánsága a legerő- sebb. Csakhogy ő nem a száraz, a szükségből gőgös erényt kovácsoló álpuritánok fajtájából való. Azok közé tartozik, akik az életet nagyon is tisztelik és szeretik, öröm és szépség nélkül nem tudnak élni. De az élet megnyilvánulásairól lehánta- nak minden feleslegeset, elvetik az értelmetlent, a felszínt, csak az egyszerű és lé- nyeges dolgokat tisztelik. A puritán Redő azt akarja, hogy hétköznapjaink szépek, ünnepeink méltóságteljesek legyenek.”


Egy kedves, rokonszenves, a szó legteljesebb értelmében tiszta erkölcsű férfi


és nem kevésbé kedves, rokonszenves és a szó ugyancsak legteljesebb értelmé- ben tiszta erkölcsű feleségének, Vörös Rozáliának a kiállítására jöttünk el tehát mi mindnyájan, akik ma itt vagyunk. Mi köze van azonban ennek a kiállított festmé- nyekhez, rajzokhoz, pasztellekhez, metszetekhez és falikárpitokhoz? Régről és jól tudjuk ugyanis, a művészek személyisége és művészete közötti kapcsolat a végte- lenségig sokféle. Bőven találunk még arra is példát, hogy a kettő között semmifé- le kimutatható kapcsolat sincs. Ennek a művészházaspárnak az esetében azonban a mesterség több ágának a művelésekor mindannyiszor egyszersmind a két mű- vész egyenes jelleme és megnyerő személyisége jelenik meg előttünk. A lényegü- ket adó kedvességgel és közvetlenséggel, színlelni, hazudni, szónokolni és affek- tálni képtelenséggel szólnak hozzánk, csak szavak helyett képekkel. Könnyű érte- nünk őket. Nem is annyira valósághűségüknek, természetelvűségüknek, hanem sokkal inkább természetességüknek köszönhetően. Az a bizonyos puritánság, az a megrendíthetetlen, szilárd mag, amely gondolkodásukat, érzelemvilágukat és mű- vészetüket egyaránt meghatározta, nem engedte, hogy a magamutogatás, a fel- lengzősség, a harsány pátosz vagy az érzelgősség megkísértse őket. Érzékenyek és fegyelmezettek. Semmit sem erőltetnek ránk, csak türelmes tapintattal sugallják: tartsunk velük az emberi és a természeti szépség milliónyi megmutatkozásának felfedezésében. „Én egy kora reggel” – írja egyik mártélyi élményéről beszámol- va Redő Ferenc –„a különös megvilágítást óhajtottam megnézni, belebotlottam egy terjedelmes kertbe, ahol fokhagymaültetvény volt. Meglepve láttam, hogy a fokhagyma levelei milyen elképesztő módon csavarodnak. Olyan hatása volt a lát- ványnak, mintha valamilyen modern balettet néznék. Azon nyomban leültem kö- zéjük, és elkezdtem rajzolni olyan buzgalommal, mintha valóságos táncolók állná- nak nekem modellt. Sok rajzot készítettem, itthon még továbbfejlesztettem egyi- ket-másikat.” Az ilyesmire mondják, és joggal, a művész egyik irigylésre méltó ki- váltsága, hogy gyermekségéből megőrzi az első rácsodálkozás képességét. Ettől olyan szeretetreméltó az épp a Gyermekkorom címet viselő, 1993-ban készült go- belin.


Egy domb tetején, fa tövében látjuk hasalni a majdani művészt, még mint kis-


fiút, amint gyermekkora egyik fő helyszínében, a felvidéki Szucsány falúban gyö- nyörködik. A Vág folyó partján fekvő, hegyektől övezett, pár tucat mesebeli kuny- hóból, templomból és harangtoronyból álló falu éli mindennapi életét.


38


Page 1  |  Page 2  |  Page 3  |  Page 4  |  Page 5  |  Page 6  |  Page 7  |  Page 8  |  Page 9  |  Page 10  |  Page 11  |  Page 12  |  Page 13  |  Page 14  |  Page 15  |  Page 16  |  Page 17  |  Page 18  |  Page 19  |  Page 20  |  Page 21  |  Page 22  |  Page 23  |  Page 24  |  Page 25  |  Page 26  |  Page 27  |  Page 28  |  Page 29  |  Page 30  |  Page 31  |  Page 32  |  Page 33  |  Page 34  |  Page 35  |  Page 36  |  Page 37  |  Page 38  |  Page 39  |  Page 40  |  Page 41  |  Page 42  |  Page 43  |  Page 44  |  Page 45  |  Page 46  |  Page 47  |  Page 48  |  Page 49  |  Page 50  |  Page 51  |  Page 52  |  Page 53  |  Page 54  |  Page 55  |  Page 56  |  Page 57  |  Page 58  |  Page 59  |  Page 60  |  Page 61  |  Page 62  |  Page 63  |  Page 64  |  Page 65  |  Page 66  |  Page 67  |  Page 68  |  Page 69  |  Page 70  |  Page 71  |  Page 72  |  Page 73  |  Page 74  |  Page 75  |  Page 76  |  Page 77  |  Page 78  |  Page 79  |  Page 80  |  Page 81  |  Page 82  |  Page 83  |  Page 84  |  Page 85  |  Page 86  |  Page 87  |  Page 88  |  Page 89  |  Page 90  |  Page 91  |  Page 92