This page contains a Flash digital edition of a book.
Vásárhelyi Látóhatár


Nem jutok el hozzád, el nem érem ágad, más sort szánt a végzet, s így emészt a bánat...


Nem tartottak egy percnyi szünetet, s belekezdtek egy másik dalba. Miközben a kultúrcsoport énekelt, a szovjet zenekar halkan alájátszott a közepétől.


Lenn a, lenn a, lenn a Volga mentén, él egy kislány, Katyusa neve.


Kinn a fronton harcol a szerelme, Érte könnyes mind a két szeme.


Alma érik, virágzik a rózsa, fújja, fújja a májusi szél.


Fűben sétál a gyönyörű Katyusa, zöld mezőben édes dalra kél.


Sétált, járkált, és dalolt egy nótát. Hószürke, nagy sztyeppei sasról.


És az ő egyetlen nagy szerelméről; kiről alig hall hírt a frontról.


Száll az ének, gyorsabban a szélnél, messze száll egy katona után.


Szívét őnéki ígérte Katyusa, életének édes tavaszán.


28


Page 1  |  Page 2  |  Page 3  |  Page 4  |  Page 5  |  Page 6  |  Page 7  |  Page 8  |  Page 9  |  Page 10  |  Page 11  |  Page 12  |  Page 13  |  Page 14  |  Page 15  |  Page 16  |  Page 17  |  Page 18  |  Page 19  |  Page 20  |  Page 21  |  Page 22  |  Page 23  |  Page 24  |  Page 25  |  Page 26  |  Page 27  |  Page 28  |  Page 29  |  Page 30  |  Page 31  |  Page 32  |  Page 33  |  Page 34  |  Page 35  |  Page 36  |  Page 37  |  Page 38  |  Page 39  |  Page 40  |  Page 41  |  Page 42  |  Page 43  |  Page 44  |  Page 45  |  Page 46  |  Page 47  |  Page 48  |  Page 49  |  Page 50  |  Page 51  |  Page 52  |  Page 53  |  Page 54  |  Page 55  |  Page 56  |  Page 57  |  Page 58  |  Page 59  |  Page 60