HORIZONT · MVSZ: új mûsrohoz új elnökség?
A horvátországi hivatalos statisztika szerint: 2011-ben a charter vendég- szám 319.872, míg az általuk „realizált“ vendégéjszakák száma 2. 200.184 volt. Fenti vendégszámból 12.102 magyar vendég volt, akik összesen 69.992 vendégéjszakát töltöttek el. A jachtkikötők (marinák) adatai csak 2010-re vonatkozóan, melyek
szerint 234 a magyar lajstromba bejegyzett hajót regisztráltak(az összesen 14.431 állandó jelleggel Horvátországban horgonyzó hajóból), ez a szám a 2009-es számhoz képest 90,3%-os indexszám. A 234 hajóból 155 motoros jacht, 77 vitorlás jacht és 2 db egyéb hajó volt. 2010-ben 1.303 db magyar lajstromba vett „tranzithajót“ regisztráltak, ami 2009-hez képest 80%-ot tesz ki (a Horvátországban megfordult összesen 206.028 tranzithajóból). Ebből az 1.303 „tranzithajóból“
478 volt a motorosjacht, illetve 805
a vitorlásjacht. A 2011-es statisztika a horvátországi vendégszámot és vendégéjszaká-
kat, illetve ezen belül is a magyarokra vonatkozó adatokat illetően: 2011-ben Horvátországban 11.200.113 (+7,81%) turistát regisztráltak,
ezek közül 9.907.827 (+8,3%) külföldi turistát. A vendégéjszakák száma 65.116.830 (+7,01%) volt, ebből 58.411.864 (+7,27%) volt a külföldi turisták által realizást vendégéjszakák száma.
A küldőországok szerinti ranglista a következő: Németország (1.685.382, 2010-hez képest növekedés +9,59%) Szlovénia (1.174.580, növekedés +11,99%), Olaszország (1.004.172, növekedés +3,95%), Ausztria (939.009, növekedés +11,30%), Csehország (663.563, növekedés +4,71%), Szlovákia (338.717, növekedés +6,74%), MAGYARORSZÁG (335.082, növekedés +9,00%), Hollandia (279.567, növekedés +0,65%)
A 2011-es esztendőben Magyarországról +9%-os turistaszám és
+8,48%-os vendégszám növekedést regisztráltak, míg decemberben +18,17%-os turistaszám és +3,9%-os vendégéjszaka növekedést jegyez- tek fel. A júliusban és augusztusban mért eredményekre alapozott horvát várakozások, melyek szerint a 2011-es évet növekedéssel fogják zárni, már szeptemberben beigazolódtak, hiszen már szeptember végé- ig „túlszárnyalták” a 2010-es esztendőben regisztrált összturista, és vendégéjszaka számot. A múlt év egészében a magyar turisták száma 335.082 volt (2010-
ben 317.464), míg a vendégéjszakák száma 1.865.840 volt, (2010-ben 1.744.048).
Az MVSZ-nek nyitottnak kell lenni arra, hogy a hozzá legközelebb álló sportági szövetségekkel egyre intenzívebb szakmai együtt- működés jöjjön létre, így elsősorban a Magyar Szörfszövetséggel. Érdemes vizsgálni annak az előnyeit, hátrányait és lehetőségét, hogy amennyiben érdemi érdeksérelmet nem okoz, akkor az jelentős autonómiával, de az MVSZ keretében vagy közös admi- nisztráció mellett működne tovább. Minden nemzetközi szövetségben meglévő tagság (még ha
a fenntartása nem is kérdés) értékét az adja, hogy a ráfordításhoz képest egyrészt milyen rendezvény (főleg verseny) szervezési lehetőséget tud az adott tagszövetség elérni, másrészt milyen védettséget, többletszolgáltatást tud ezáltal a saját tagjainak nyúj- tani, harmadrészt milyen többlet ismeret, kapcsolat, know-how érhető el általa. Az EUROSAF és ISAF tekintetében az MVSZ az adottságaihoz képest kifejezetten jól áll, de tétlenséget szülő elbi- zakodottságra soha nincs ok. Ami ehhez képest sürgős feladat, hogy már 2012-ben fiatal szakemberek számára ösztöndíj lehe- tőséget adjon az MVSZ elsősorban a harmadik elvárás beváltása érdekében.
44 SZÖVETSÉG HATÉKONY SZERVEZET
Az MVSZ – mint minden egyesület - szervezeti működése esetében szinte ellenőrzési listaszerűen érdemes végig menni a hatékonyságot rontó sérülékenységi pontokon. Először is vizsgálni érdemes, hogy az érdemi tagsági döntési
hatáskörök érvényesülnek-e kellő mértékben, ezzel összefüggés- ben indokolt elvárásként megfogalmazni, hogy a versenynaptá- rat, ami az MVSZ legfontosabb szakmai terméke a hazai és kül- földi illesztések időigénye okán indokolt lényegesen korábban kiadni, azaz az előző év szeptember 30-ig, a tagsággal érdemben és meghatározott rendben lefolytatott konzultáció alapján (az ISAF és az EUROSAF irányában lejelentendő versenyek ese- tében július 30.). Ezen konzultációkon túl is érdemes a köz- gyűlés melletti, elsősorban szakmai fórum(ok) biztosítása az egyes kérdések tágabb körben való megvitatására: klubelnökök, hajóosztály-szövetségi elnökök, évente egyszeri, jól előkészített informális találkozója lehetne ilyen a szezon kezdetén. A külső tagoknak meghatározott módon lehetőséget kell és lehet biztosí- tani, hogy kellő ütemben és mélységben javaslatot tehessenek és tájékozódjanak a közgyűlési működésről (jelszavas webfelületek által). A tagsági-közgyűlési kérdéskör része, de már átvezet szerve-
zeti vezetéshez, hogy elvi éllel indokolt éppen a már középtávú célok elérése érdekében rögzíteni az alábbi két elvet: egyrészt az elnökség az egész MVSZ és tagság iránt viselt felelősséggel jár el, és így nem lehet a közgyűlési erőviszonyok szerint erre kijelölt, kötött mandátumú delegáltak, ellentmondásos személy- halmaza. Másrészt éppen a Festetics Program által tételezett fejlesztések okán az elnökség javaslatára a közgyűlés az alapvető feladatokat szabja meg, amelyhez tagsági díj meghatározásával biztosítja a teljes pénzügyi fedezetet, az így elvárt alapműködés, szövetségi létezés feltételét. Ehhez a programhoz az elnökség a közgyűlés által elfogadott fejlesztési programnak és eseti intézkedési terveknek megfelelően feladatokat teljesít, projekte- ket hív életre melyek működési feltételeit egyéb eszközök (állami támogatás, szponzorok, partneri kapcsolatok etc.) bevonásával megteremti. Másodszor értékelni kell, hogy a szervezet az operatív
irányító szervei esetében a hatékonyságot biztosító tényleges és beazonosítható döntési felelősségi és az ezzel összefüggő létszámarányosság elvek érvényesülnek-e. Azaz csak a szük- séges minimális létszámú elnökség (legfeljebb) működtetése indokolt, az általános működéshez képesti külön feladatok ellátása érdekében nevesített elnökségi
tagok, munkacsopor-
tok, szakbizottságok fenntartása mellett. A testületi felelősség mellett egy magasabb fordulatszámon és nagyobb költségvetési nyomatékkal működő MVSZ esetében az egyéni felelősségvál- lalás és hatáskörgyakorlás erősítése is megkerülhetetlen, de ez elsősorban ezen a szinten nem részletezendő ügyrendi kérdés.
Page 1 |
Page 2 |
Page 3 |
Page 4 |
Page 5 |
Page 6 |
Page 7 |
Page 8 |
Page 9 |
Page 10 |
Page 11 |
Page 12 |
Page 13 |
Page 14 |
Page 15 |
Page 16 |
Page 17 |
Page 18 |
Page 19 |
Page 20 |
Page 21 |
Page 22 |
Page 23 |
Page 24 |
Page 25 |
Page 26 |
Page 27 |
Page 28 |
Page 29 |
Page 30 |
Page 31 |
Page 32 |
Page 33 |
Page 34 |
Page 35 |
Page 36 |
Page 37 |
Page 38 |
Page 39 |
Page 40 |
Page 41 |
Page 42 |
Page 43 |
Page 44 |
Page 45 |
Page 46 |
Page 47 |
Page 48 |
Page 49 |
Page 50 |
Page 51 |
Page 52 |
Page 53 |
Page 54 |
Page 55 |
Page 56 |
Page 57 |
Page 58 |
Page 59 |
Page 60 |
Page 61 |
Page 62 |
Page 63 |
Page 64 |
Page 65 |
Page 66 |
Page 67 |
Page 68 |
Page 69 |
Page 70 |
Page 71 |
Page 72 |
Page 73 |
Page 74 |
Page 75 |
Page 76 |
Page 77 |
Page 78 |
Page 79 |
Page 80 |
Page 81 |
Page 82 |
Page 83 |
Page 84 |
Page 85 |
Page 86 |
Page 87 |
Page 88 |
Page 89 |
Page 90 |
Page 91 |
Page 92 |
Page 93 |
Page 94 |
Page 95 |
Page 96